COMPLETED » What's Wrong With Secretary Kim
Ez egy szép dráma akár melyik oldalról is nézzük. Meg kell mondjam első ránézésre, amikor még csak képeket és néhány videót láttam róla, úgy voltam vele, hogy nem fog tetszeni, sőt a női főszereplő egyenesen ellenszenvesnek tűnt. Aztán neki fogtam, és az első rész után megváltozott a véleményem. Drasztikusan.
A történet lényegében annyi, hogy adott Lee Young Joon, aki egy nagy cég vezérigazgatója. Ő egy arrogáns, önimádó ember, akit elég nehéz lehet elviselni, még akkor is, hogy ha jól néz ki. Aztán van Kim Mi So, Young Joon titkárnője, aki egyik nap hirtelen úgy dönt, hogy felmond 9 évnyi munkaviszony után. Ezt Young Joon sokkolva veszi tudomásul, és mindent elkövet annak érdekében, hogy maradásra bírja. Az elején még ő maga se igazán érti, hogy miért nem akarja elengedni, míg végül rájön arra, hogy beleszeretett.
A története elég egyedi, bár Young Joon személyiségével hasonlóval elég sok drámában találkoztam már, és rajta kívül volt még egy-két sablonos szereplő, de ez egyáltalán nem befolyásolta a sorozat élvezhetőségét. A szereplők közül akit kiemelnék, az Mi So. Tetszett a magabiztossága és úgy alapból az egész személyisége. Ha valaki azt mondaná, hogy mondjak neki egy erős akaratú, nehezen befolyásolható, magabiztos női főszereplőt, akkor őt mondanám, minden gondolkozás nélkül. Nem hagyta befolyásolni magát senki által, és általában mindent véghez vitt, amit a fejébe vett. Amit meg nem, azt is csak azért nem, mert időközben rájött arra, hogy még se akarja azt csinálni.
Amit kiszeretnék emelni, az Youn Joon és Yoo Shik "baráti" kapcsolata lenne. Nem igazán tudom hova tenni. Viccesek voltak, élvezet volt nézni, ahogy beszélgettek, de úgy különösebben nem tudnám barátságnak hívni azt, ami köztük van. Youn Joon-nak szerintem csak azért volt szüksége Yoo Shik-re, hogy legyen valaki, aki meghallgatja és tanácsot ad neki. Akárhányszor Yoo Shik szorult volna egy kis baráti támogatásra, Youn Joon ott hagyta, vagy végig se hallgatta. Ezt viccesen dolgozták fel, és ha valaki ebbe nem gondol jobban bele, akkor elsiklik felette, de nekem hiányzott ebből a kapcsolatból a "barátság". Yoo Shik inkább olyan volt, mint ha Youn Joon pszichiátere lenne és nem a legjobb barátja.
Ezzel szemben a sorozat vége felé láthattuk Mi So, Ji Ah és Se Ra barátságát, ami gyakorlatilag ennek az ellentéte volt. Koreai drámában még nem láttam ilyen fajta barátságot munkatársak között, és talán még egy amerikai sorozatban se. Üdítő volt nézni, ahogy megbeszélik egymással a gondjaikat, tanácsot adnak egymásnak, vagy éppen vérre menően verekednek valamelyikőjükért.
Két olyan karakter van, ebben a drámában, akiket nem bírok megkedvelni, azok pedig Mi So idősebbik nővére, valamint Youn Joon bátyja. Mi So nővérében egyszerűen csak idegesített, hogy jött azzal a sablon szöveggel, hogy úgy se lesz semmi jó vége a húga és a vezérigazgató közötti kapcsolatnak, mert hogy túl sok a közöttük lévő társadalmi különbség. Meg se próbálta elfogadni a kapcsolatukat, csak miután Youn Joon be akarta neki bizonyítani, hogy téved. Youn Joon bátyja... na hát róla nem fogok írni, mert az nagy spoiler lenne, de maradjunk annyiban, hogy ebből látszik, hogy a féltékenység milyen mélyre tudja taszítani az embert.
Aki olvasta a Witch's Love-os bejegyzésemet, az tudja, hogy annál nagyon kevésnek tartottam azt a 12 részt. Na ez ennél pont fordítva volt. Túl sok volt a 16 rész. A titok, amit általában elszoktak húzni a sorozat végéig, most a 12-13. részben már kiderült. Utána csak a következmények voltak, de azok is kis mennyiségben. Inkább csak a szerelmi kapcsolatok végleges kibogozása folyt az utolsó 3 részben. Meg kell mondjam, azt már egy kicsit untam, és csak azért néztem végig, mert be akartam fejezni.
A története elég egyedi, bár Young Joon személyiségével hasonlóval elég sok drámában találkoztam már, és rajta kívül volt még egy-két sablonos szereplő, de ez egyáltalán nem befolyásolta a sorozat élvezhetőségét. A szereplők közül akit kiemelnék, az Mi So. Tetszett a magabiztossága és úgy alapból az egész személyisége. Ha valaki azt mondaná, hogy mondjak neki egy erős akaratú, nehezen befolyásolható, magabiztos női főszereplőt, akkor őt mondanám, minden gondolkozás nélkül. Nem hagyta befolyásolni magát senki által, és általában mindent véghez vitt, amit a fejébe vett. Amit meg nem, azt is csak azért nem, mert időközben rájött arra, hogy még se akarja azt csinálni.Amit kiszeretnék emelni, az Youn Joon és Yoo Shik "baráti" kapcsolata lenne. Nem igazán tudom hova tenni. Viccesek voltak, élvezet volt nézni, ahogy beszélgettek, de úgy különösebben nem tudnám barátságnak hívni azt, ami köztük van. Youn Joon-nak szerintem csak azért volt szüksége Yoo Shik-re, hogy legyen valaki, aki meghallgatja és tanácsot ad neki. Akárhányszor Yoo Shik szorult volna egy kis baráti támogatásra, Youn Joon ott hagyta, vagy végig se hallgatta. Ezt viccesen dolgozták fel, és ha valaki ebbe nem gondol jobban bele, akkor elsiklik felette, de nekem hiányzott ebből a kapcsolatból a "barátság". Yoo Shik inkább olyan volt, mint ha Youn Joon pszichiátere lenne és nem a legjobb barátja.
Ezzel szemben a sorozat vége felé láthattuk Mi So, Ji Ah és Se Ra barátságát, ami gyakorlatilag ennek az ellentéte volt. Koreai drámában még nem láttam ilyen fajta barátságot munkatársak között, és talán még egy amerikai sorozatban se. Üdítő volt nézni, ahogy megbeszélik egymással a gondjaikat, tanácsot adnak egymásnak, vagy éppen vérre menően verekednek valamelyikőjükért.Két olyan karakter van, ebben a drámában, akiket nem bírok megkedvelni, azok pedig Mi So idősebbik nővére, valamint Youn Joon bátyja. Mi So nővérében egyszerűen csak idegesített, hogy jött azzal a sablon szöveggel, hogy úgy se lesz semmi jó vége a húga és a vezérigazgató közötti kapcsolatnak, mert hogy túl sok a közöttük lévő társadalmi különbség. Meg se próbálta elfogadni a kapcsolatukat, csak miután Youn Joon be akarta neki bizonyítani, hogy téved. Youn Joon bátyja... na hát róla nem fogok írni, mert az nagy spoiler lenne, de maradjunk annyiban, hogy ebből látszik, hogy a féltékenység milyen mélyre tudja taszítani az embert.
Aki olvasta a Witch's Love-os bejegyzésemet, az tudja, hogy annál nagyon kevésnek tartottam azt a 12 részt. Na ez ennél pont fordítva volt. Túl sok volt a 16 rész. A titok, amit általában elszoktak húzni a sorozat végéig, most a 12-13. részben már kiderült. Utána csak a következmények voltak, de azok is kis mennyiségben. Inkább csak a szerelmi kapcsolatok végleges kibogozása folyt az utolsó 3 részben. Meg kell mondjam, azt már egy kicsit untam, és csak azért néztem végig, mert be akartam fejezni.
Összefoglalás:
Sokat nevettem rajta, de izgulni nem izgultam. Nem az a kimondottan izgulós dráma, épp ezért ezt bárkinek ajánlom, aki nem vágyik semmi különösebbre, csak egy kis nevetésre és egy kis romantikára.Értékelés:
"... a női főszereplő egyenesen ellenszenvesnek tűnt." Wow, nekem Park Min Young egyik kedvenc színészem! A City Hunterben szerettem meg nagyon, szép is, tehetséges, és jó sorozatokat választ.
VálaszTörlésIgazából teljesen egyetértek azokkal, amiket leírtál, csak egy valami volt, amin megakadt a szemem. "... de maradjunk annyiban, hogy ebből látszik, hogy a féltékenység milyen mélyre tudja taszítani az embert." Young Joon bátyja azért lett olyan, amilyen, mert megrázta, sokkolta, hogy mi történt az öccsével miatta, és ez így ütött ki nála. Féltékenység nem volt közöttük, vagyis egy pici a báty részéről, mivel ugye a pszichés dolog miatt saját magát tekintette áldozatnak, és ezért haragudott az öccsére, hogy ő mindenben jobb. De ez az egész nem a féltékenységgel kezdődött, hanem azzal a dologgal, amit nem spoilerezünk el. És ezért volt ő olyan, amilyen. Én amúgy nagyon sajnáltam őt, bár tény, hogy elég ciki volt, amit művelt. De szerintem ez csak azt mutatta, hogy annyira szerette az öccsét, hogy szó szerint "meghülyült" amiatt, ami történt.
Mint ahogy írtam is, meg is változott a véleményem róla. :)
TörlésYoung Joon bátyja akkor is idegesített, akár volt féltékenység, akár nem, ezen sajnos nem fog változtatni semmi. :D Megértem, hogy miért történt ez vele, miért csinálta azt, amit csinált, de ez számomra akkor is sok volt. Lehet azért, mert most először találkoztam ilyennel, vagy csak szimplán máshogy látom a dolgokat. Ezért leginkább szerintem a szülőket kéne hibáztatni, és nem a két testvért. Ha már az elején rendesen kezelik a helyzetet és nem választják a könnyebb utat, akkor mind ez nem történt volna meg. Így ez sokkal nagyobb érvágás volt Young Joon bátyjának, hogy ennyi idősen tudta meg, hogy gyakorlatilag az egész életét hazugságban élte le.